Menü

Ivóvíz vizsgálatok- határértékek betartása

Magyarország felszíni vízbázisban sajnos nem áll túl előkelő helyen. A felszíni vízkészlet a Duna és Tisza vízgyűjtő helyeiről érkezik, minden esetben külföldről. A felszín alatti vízkészlet valamivel jobb képet mutat, mert az Alföld területei alatt védett vízkészletünk van. Az ivóvíz minőségét szabványértékek befolyásolják. Az Európai Uniós előírások a WHO ajánlása alapján készültek. 

Azonban hiába az előírás, ha sok településen még mindig nincs egészséges ivóvíz. Mintegy kilencszáz települést sorolnak a veszélyeztetett területek közé. Ez riasztóan sok így a huszonegyedik században. Az Észak-Alföldön több mint hétszázezer ember, Dél-Dunántúlon majdnem háromszázezer, a Dél- Alföld területéről pedig ne is szóljunk, hiszen itt egymillió kétszázezer embert veszélyeztet az egészségtelen ivóvíz. A bór, fluorid, nitrit problémája még mindig élő gond.

Vannak törekvések, amik ezt a nagyon rossz statisztikát javítani szeretnék, de sajnos halasztódik a kivitelezés. Beszélhetünk még a jód hiányról, ami nagyon sok betegség okozója és szintén az ivóvíz problémája. Az 1900-as évek óta alkalmazzák a klórt, hogy a víz okozta megbetegedéseket visszaszorítsák. A klór fertőtlenít, csírátlanít, ezt sokan tudják. De kevesebben ismerik a tényt, hogy a klór vegyi reakcióba lép a vitaminokkal, jelentősen csökkentve azok hatását.

Lehetséges más módon is fertőtleníteni a vizet, például UV sugárzással, fordított ozmózissal, desztillációval. De ezek az eljárások mindig drágábbak, nehezebben kivitelezhetőek. Az ivóvíz vizsgálatok gyakran végzendőek, de még így is fennállhat a veszély. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a kémiai és mikrobiológiai értékek megfelelőek legyenek.

Keresés